Kedden fociztunk egyet, és ezzel gyakorlatilag véget ért az idény számunkra. Hogy nem így terveztük, azt aligha kell hangsúlyoznom, ha valaki az év elején, vagyis néhány hónappal ezelőtt azt mondja, sem a Magyar Kupában, sem a bajnokságban nem jut be a legjobb négy közé az Albacomp, hát, nem is tudom, biztosan kinevetik.

Az én szerződésem május 31-én lejár, egyelőre nem beszéltünk a folytatásról. Kell egy kis idő, amíg ki-ki megemészti a kudarcot. Utólag látszódnak azért a kudarc okai, de senkire sem szeretnék mutogatni, nem lenne fair kiteregetni a szennyest.

Rashad Bell már hétfőn itt hagyott bennünket, szerdán pedig a többi légiós is hazatért, úgy hallottam, az amerikai centerünk már a Fülöp-szigeteken kosarazik...

Ami a saját programomat illeti, egyelőre nem tudok beszámolni semmi konkrétumról. Még néhány napig biztosan Székesfehérváron maradok, aztán majd meglátjuk, a nyári szünet nagy részében Kaposváron, illetve Budapesten leszek. Hogy mekkora sokk a Falco elleni kiesés? Nagy, persze, hogy nagy, csakhogy az utóbbi két és fél hónap azért már előrevetítette, nem úgy mennek a dolgok, mint korábban, így nem lehettünk biztosak abban sem, hogy túljutunk a szombathelyieken.

Szerintem a Pécs és az Atomerőmű vívja majd a finálét, úgy gondolom, mindkét együttes viszonylag könnyen veszi az elődöntő jelentette akadályt. Hogy aztán a döntőben mi lesz, azt már nem tudnám megmondani. Nagyszerű párharc lesz, csak abban vagyok biztos.
Simon Balázs

(Simon Balázs bejegyzései csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással – www.kosarinfo.com – vehetőek át.)